Üdvözöljük honlapunkon!

Üdvözöljük honlapunkon!

 

Szurdkokpüspöki község honlapja első sorban azért készült és újult meg, hogy minden kedves látogató megtalálja a település legfontosabb információit és tájékozódni tudjon a mindennapi eseménykről a településsel kapcsolatban.

Kívánjuk, hogy legyen öröm honlapunk minden egyes látogatása

Szurdokpüspöki a Mátra délnyugati kapuja

Településrendezési eszközök módosítása tájékoztató

A dokumentáció az linkre kattintva letölthető: LETÖLTÉS

Tájékoztatót ásott és fúrt kutak bejelentéséről

Tájékoztató ásott és fúrt kutakról KÉRELEM létesítési engedélyeztetési eljáráshoz KÉRELEM üzemeltetési, fennmaradási engedélyeztetési eljáráshoz KÉRELEM megszüntetési engedélyezési eljáráshoz    

Közterületek elnevezése

Szurdokpüspöki Kaszás utca, Kaszás tér és Csokonai utcákban lévő ingatlanok címelemeinek felülvizsgálata Szurdokpüspöki 3774 hrsz-ú Patkó utca ingatlanok címelemeinek keletkeztetése Szurdokpüspöki 049 hrsz-ú Ipari úti ingatlanok címelemeinek keletkeztetése...

A FALU TÖRTÉNETE

Szurdokpüspöki a Mátra délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó völgye kiszélesedik. Keletről a Mátra határolja, nyugatról pedig a Cserehát hegység dombokká szelídülő lankái. Igen régen megtelepedett az ember e kedvező adottságú vidéken. Több kőkori és bronzkori kultúra emlékeit is feltárták itt és honfoglalás kori leletek is előkerültek.
A falu nevének első része az itt található hegyek közötti keskeny völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál terül el. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a tíz településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított Egri Püspökségnek. 1261-ben egy IV. Béla által kiadott oklevél is megerősítette e tulajdonjogot. A község 1288-ig egyházi tulajdon, majd világi földesurak, Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoriak birtokolták. A török korban a település nem néptelenedett el teljesen, de lélekszáma jelentősen lecsökkent. A XIX. század közepéig a község lakossága szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Az iparosítás megindulása után új lehetőségek nyíltak. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok völgyben kőbányát nyitottak kőzúzóval. Feljebb a völgyben kovaföldbánya létesült feldolgozóval és kisvasúttal.
Zagyvaszentjakab (eredetileg Szentjakab) első okleveles említése 1296-ból származik, amikor a vidék egyik legnagyobb földesúri családjának, az Abáknak Kompolti ágából származó Péter királyi étekfogó tulajdonába került. 1395-ben a Szentjakabi család birtokában volt. 1400-ban IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a szentjakabi plébániatemplomnak. 1926-ban Szurdokpüspöki egyesült Zagyvaszentjakabbal, és már a középkorban elpusztult Fedémes (ma Filimes) falu területét is magába foglalva létrejött a mai község.
A falu mindenkori birtokosai ugyan nagy hatással voltak az itt élt lakosság életkörülményeire, de a két község megmaradásának záloga mindig is a vidéket, a tájat lakhatóvá tevő, a földet megművelő lakosság volt.

Képek

Írjon nekünk!

z

Telefon

+36-32-473-570

Ügyfélszolgálat

szphivatal@gmail.com

Címünk

3064 Szurdokpüspöki Béke u. 3

Weboldal